A Karolina úti Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna a volt budai ciszterci rendház kápolnájának jogutódja. A rendház házi kápolnája Budapest második világháborús ostroma során vált a hívek számára is nyilvános kápolnává. A szerzetesrendek erőszakos feloszlatása után a ciszterci rendházba katonaság költözött. Ekkor került a kápolna – szükségmegoldásként – jelenlegi helyére, a Karolina út és Bocskai út sarkán lévő lakóház földszintjére. A romos helyiség rendbehozatala után Szabó Imre püspök 1950. december 8-án Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelte fel az új kápolnát.
A rendházból áthozott és a költözés által megviselt faoltárt már 1951 nyarán kicserélték egy épített téglaaljzatú oltárra. Az Angyali üdvözletet ábrázoló oltárkép – Illési Péter festőművész alkotása – 1954. március 25-re, a kápolna búcsúnapjára lett kész (ma a mellékoltáron látható).
A nyolcvanas években sikerült igényesen felújítani az egész kápolnát. A liturgikus berendezés is művészien megújult. B. Kopp Judit szobrászművésznő tervezte és maga faragta keményfából az oltár, az oltárszekrény, az olvasóállvány domborműveit, a keresztút stációit és az oltár mögötti falon elhelyezett fafeszületet.
A karolinások büszkék a kápolnájukra, de érzik, hogy az igazi értéket nem a tárgyak képviselik, hanem a közösség.
1950–56 között a kápolna papsága sűrűn cserélődött. Nyilvános működésük során – és titokban – tették, amit tehettek, illetve amit tenniük kellett.
1956. szeptember 6-i hatállyal dr. Hamvas Endre püspök, esztergomi apostoli adminisztrátor dr. Sárváry Ferenc atyát bízta meg a Karolina úti Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna vezetésével. Ezzel új korszak kezdődött kápolnánk történetében. Sárváry Ferenc energikus, lelkes fiatal papként jött ide és több mint negyvenévnyi folyamatos szolgálat után 1998-ban mindenki szeretett “Feri bácsi”-jaként vonult nyugalomba. Életműve – a széppé tett kápolnán túl – az a közösség, amelyet ő alapozott meg és hozott mozgásba.
Az ’56-os forradalmat követő évtizedekben kápolnánk látogatottsága rendkívüli mértékben megnőtt. Ezt egyrészt a politikai helyzet, másrészt az itt működő papok színvonalas és buzgó munkája magyarázza. A Kádár-rendszerben az általános és durva vallásüldözés mérséklődött, de a vallásos emberekre nehezedő nyomás, hátrányos megkülönböztetés megmaradt. Ilyen körülmények között a kicsi, eldugott kápolnák sokak számára előnyösebbek voltak, mint a jobban szem előtt lévő, nagy templomok.
A hitéletre utaló statisztikai adatok mai szemmel nézve különösen imponálóak. Vasárnaponként kilenc szentmise volt, a szentáldozások évi száma 30-35 000 között ingadozott. Ma ez kb. tízezerrel kevesebb. Évente 20 körül mozgott a keresztelések száma és 20-30 elsőáldozó volt. Ma örülünk, ha a fele összejön. Igen hatékony munka folyt a betegpasztoráció terén is, magánházaknál és a közeli kórházakban az évi 2000-t is elérte az ellátottak száma.
Kápolnánkban 1968-69-ben hetente egyszer, 1970-ben heti két alkalommal, 1972-ben pedig életkor szerinti bontásban már négy délután járhattak a gyerekek és a fiatalok hitoktatásra. Feri bácsi minden kínálkozó lehetőséggel élve bővítette a pasztorációs tevékenységet, hitoktatást, közösségszervezést. Az ifjúsági- és családpasztorációban elért eredményekhez döntően hozzájárult az is, hogy az idősebb, kisegítő szerzetes atyák mellett buzgó fiatal káplánokat kapott munkatársul.
1976-tól Musits Antal, 1978-tól Györgydeák Márton végzett hatékony ifjúsági munkát. Látványosan jelzi ezt a hittanosok létszámnövekedése. Az év végi beszámolók adatai szerint 1980-ban a hat csoportban 150-en jártak heti rendszerességgel hittanra, 1982-ben számuk 180, 1983-ban 210, 1986-ban már 270 fő.
1983-ban megalakult kápolnánk énekkara. Vezetője mindmáig Bárdosné Molnár Katalin. A kápolnában rendszeresen emelik közreműködésükkel az istentiszteletek áhítatát.
A kápolna heti takarítását a hívők “társadalmi munkában” végzik.
1986-ban megalakult kápolnánk Assisi Szent Ferencről nevezett szeretetszolgálata. Bár környékünk nem tartozik Budapest rossz szociális helyzetű részéhez, de itt is vannak szép számmal idősek, egyedülállók, betegek, akiknek szükségük van anyagi támogatásra éppúgy, mint gondoskodó odafigyelésre, beszélgetésre, szeretetre. A Karitász-csoport tagjai helyi feladatokat látnak el.
1990-ben Sárváry atya szervezőmunkájának eredményeként megalakult kápolnánk cserkészcsapata, a 439 sz. Boldogasszony Cserkészcsapat. A rendszeres heti cserkészfoglalkozásokon, kirándulásokon, téli, nyári táborokon több mint 200 gyerek igyekezett “emberebb emberré és magyarabb magyarrá” válni.
1993 őszén megalakult, és 1994 elején hivatalos bírósági bejegyzést nyert a kápolnához kötődő híveket és önként csatlakozókat összefogó civil szervezet, a Karolina Egyesület. Az egyesület tevékenysége közvetlenül kapcsolódik a kápolnaközösséghez.
1997-től 21 éven keresztül Berecz Miklós atya volt a kápolna igazgatója.
2018. augusztus 1-től a kápolna igazgatását a Bp.-Kelenföldi Szent Gellért-templom plébánosa, Forgács Alajos atya vette át, a kápolnában a tényleges lelkészi szolgálat ellátása Müller György atya feladata lett.
2020. augusztus 1-től a Szent Gellért-templom plébánosa és egyben a kápolnaigazgatónk Kelemen Imre atya lett.
(Készült a Gyümölcsoltó Boldogasszony templomok című könyv szövegének felhasználásával, melyet a Karolina Egyesület adott ki 2000-ben. A kápolnáról szóló fejezetet Juhász András állította össze.)
Korábbi lelkipásztoraink és segítőik:
Vezető lelkészek:
Dr. Brisits Frigyes O. Cist. (1950-51)
Lelovics Endre (1951-54)
Dr. Szőnyi Alfréd (1954-56)
Dr. Sárváry Ferenc tb. kanonok (1956-1997)
Berecz Miklós (1997-2018)
Lelkészek:
Kápolnai Emil Tecelin O. Cist. (1950-52)
Mészáros Ottmár Gellért O.Cist. (1950)
Körmendi Béla (1952)
Gyulai (Grainer) Oszkár
Boga István
Dr. Kardos József (1954)
Pataki János Vidor O.Cist. (1954-71)
Taáp Miklós (1971-74)
Dr. Kiss György (1974-75)
Vargha Aladár szalézi
Szabó Zoltán (1975-76)
Musits Antal (1976-77)
Dr. Hajós József (1977-78)
Györgydeák Márton (1977-92)
Galambossy Endre (1992-95)
Varga János (1995-1997)
Kisegítő lelkészek ill. hitoktatók:
Bartók Egyed O. Cist.
Barta Flóris O. Cist.
Varga Alfréd
Mészáros József hitoktató
Dr. Boda László, teológus, író, egyetemi tanár, filozófiai eredetkutató
Dr. Tóth János
Prímász Gábor Róbert
Vargha Zsolt
Huszár Lőrinc
Engedély nélkül működő papok:
Pálos Elemér O. Cist. (1952)
Ásguti József
vitéz Berta Lajos ny. m. kir. honvéd ezredes, tábori főesp. (1956-66)
P. Polgár András jezsuita
Faragó László jezsuita (1970-1992)
Pomázi Zoltán Celesztin O. Cist. (1961-1981)
Gergely Gyula Jákó O. Cist.
Keglevich István atya
Kántorok:
Dr. Topolánszky Jenő
Virág Endre orgonaművész
Fodor Ferencné
Dr. Hunek Józsefné
Danis Jenő színművész
Polyák Tibor
Caligaris Angéla
Kiácz Balázs
Moldvay Tamás
Dr. Péntek Márta
Kiss János Balázs
Kápolnagondnokok:
Paloócz András
Dr. Csóka Lajos
Dr. Hegyi Lajos
Gasparovich Gyula
Quirico Domonkos
Sekrestyések:
Báródi N. és gimnazista társa (1950-51)
Hattayer Lajos Gellért missziós testvér (1951-84)
Lindner Anikó (1984-től haláláig)
Szkladányi László és Katalin (jelenleg)