A kápolna története

A Karolina úti Gyümölcsoltó Boldogasszony Kápolna a volt budai ciszterci rendház kápolnájának jogutódja. A rendház házi kápolnája Budapest második világháborús ostroma során vált a hívek számára is nyilvános kápolnává. A szerzetesrendek erőszakos feloszlatása után a ciszterci rendházba katonaság költözött. Ekkor került a kápolna – szükségmegoldásként – jelenlegi helyére, a Karolina út és Bocskai út sarkán lévő lakóház földszintjére. A romos helyiség rendbehozatala után Szabó Imre püspök 1950. december 8-án Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelte fel az új kápolnát.

A Rendházból áthozott és a költözés által megviselt fa oltárt már 1951 nyarán kicserélték egy épített tégla-aljzatú oltárra. Az Angyali üdvözletet ábrázoló oltárkép – Illési Péter festőművész alkotása – 1954. március 25-re, a kápolna búcsúnapjára lett kész (ma a mellékoltáron látható).

A nyolcvanas években sikerült igényesen felújítani az egész kápolnát. A liturgikus berendezés is művészien megújult. B. Kopp Judit szobrászművésznő tervezte, és maga faragta keményfából az oltár, az oltárszekrény, az olvasóállvány domborműveit, a keresztút stációit és az oltár mögötti falon elhelyezett fa feszületet.

A karolinások büszkék a kápolnájukat, de érzik, hogy az igazi értéket nem a tárgyak képviselik, hanem a közösség. 1950–56 között a kápolna papsága sűrűn cserélődött. Nyilvános működésük során –és titokban– tették, amit tehettek, illetve amit tenniük kellett.

1956. szeptember 6-i hatállyal dr. Hamvas Endre püspök-esztergomi apostoli adminisztrátor dr. Sárváry Ferenc atyát bízta meg a Karolina úti Gyümölcsoltó Boldogasszony kápolna vezetésével. Ezzel új korszak kezdődött kápolnánk történetében. Sárváry Ferenc energikus, lelkes fiatal papként jött ide és több mint negyvenévnyi folyamatos szolgálat után 1998-ban mindenki szeretett “Feri bácsi”-jaként vonult nyugalomba. Életműve – a széppé tett kápolnán túl – az a közösség, amelyet ő alapozott meg és hozott mozgásba.

Az ’56-os forradalmat követő évtizedekben kápolnánk látogatottsága rendkívüli mértékben megnőtt. Ezt egyrészt a politikai helyzet, másrészt az itt működő papok színvonalas és buzgó munkája magyarázza. A Kádár-rendszerben az általános és durva vallásüldözés mérséklődött, de a vallásos emberekre nehezedő nyomás, hátrányos megkülönböztetés megmaradt. Ilyen körülmények között a kicsi, eldugott kápolnák sokak számára előnyösebbek voltak, mint a jobban szem előtt lévő, nagy templomok.

A hitéletre utaló statisztikai adatok mai szemmel nézve különösen imponálóak. Vasárnaponként kilenc szentmise volt, a szentáldozások évi száma 30-35 000 között ingadozott, – ma kb. tízezerrel kevesebb! Évente 20 körül mozgott a keresztelések száma és 20-30 elsőáldozó volt, ma örülünk, ha a fele összejön. Igen hatékony munka folyt a beteg-pasztoráció terén is, magánházaknál és a közeli kórházakban évi 2000-t is elérte az ellátottak száma.

Kápolnánkban 1968-69-ben hetente egyszer, 1970-ben heti két alkalommal, ’72-ben pedig életkor szerinti bontásban már négy délután járhattak a gyerekek és a fiatalok hitoktatásra. Feri bácsi minden kínálkozó lehetőséggel élve bővítette a pasztorációs tevékenységet, hitoktatást, közösségszervezést. Az ifjúsági és család-pasztorációban elért eredményekhez döntően hozzájárult az is, hogy az idősebb, kisegítő szerzetes atyák mellett buzgó fiatal káplánokat kapott munkatársul.
1976-tól Musits Antal, ’78-tól Györgydeák Márton végzett hatékony ifjúsági munkát. Látványosan jelzi ezt a hittanosok létszámnövekedése. Az év végi beszámolók adatai szerint 1980-ban a hat csoportban 150-en jártak heti rendszerességgel hittanra, ’82-ben számuk 180, ’83-ban 210, 1986-ban már 270 fő.

1983-ban megalakult kápolnánk énekkara. Vezetője mindmáig Bárdosné Molnár Katalin. A kápolnában rendszeresen emelik közreműködésükkel az istentiszteletek áhítatát.

A kápolna heti takarítását a hívők “társadalmi munkában” végzik.

1986-ban megalakult kápolnánk Assisi Szent Ferencről nevezett szeretetszolgálata. Bár környékünk nem tartozik Budapest rossz szociális helyzetű részéhez, de környékünkön is vannak szépszámmal idősek, egyedülállók, betegek, akiknek szükségük van anyagi támogatásra éppúgy, mint gondoskodó odafigyelésre, beszélgetésre, szeretetre. A Karitász-csoport tagjai helyi feladatokat látnak el.

1990-ben Sárváry atya szervezőmunkájának eredményeként megalakult kápolnánk cserkészcsapata, a 439 sz. Boldogasszony Cserkészcsapat. A rendszeres heti cserkészfoglalkozásokon, kirándulásokon, téli-, nyári táborokon több mint 200 gyerek igyekezett “emberebb emberré és magyarabb magyarrá” válni.

1993 őszén megalakult, és 1994 elején hivatalos bírósági bejegyzést nyert a kápolnához kötődő híveket és önként csatlakozókat összefogó civil szervezet, a Karolina Egyesület. Az egyesület tevékenysége közvetlenül kapcsolódik a kápolnaközösséghez.

1997-től 21 éven keresztül Berecz Miklós atya volt a kápolna igazgatója.

2018. augusztus 1-től a kápolna igazgatását a Bp.-Kelenföldi Szent Gellért templom plébánosa, Forgács Alajos atya vette át, a tényleges lelkészi szolgálatot Müller György atya látja el.

2020. augusztus 1-től a kápolnaigazgató Kelemen Imre kelenföldi plébános.

(Készült a Gyümölcsoltó Boldogasszony templomok című könyv szövegének felhasználásával, melyet a Karolina Egyesület adott ki 2000-ben. A kápolnáról szóló fejezetet Juhász András állította össze.)

Korábbi lelkipásztoraink és segítőik:

Vezető lelkészek:

Dr. Brisits Frigyes O. Cist. (1950-51)

Lelovics Endre (1951-54)

Dr. Szőnyi Alfréd (1954-56)

Dr. Sárváry Ferenc tb. kanonok (1956-1997)

Berecz Miklós (1997-2018)

 

 

 

Lelkészek:

Kápolnai Emil Tecelin O.
Cist.
(1950-52)

Mészáros Ottmár Gellért O.Cist. (1950)

Körmendi Béla (1952)

Gyulai (Grainer) Oszkár

Boga István

Dr. Kardos József (1954)

Pataki János Vidor O.Cist. (1954-71)

Taáp Miklós (1971-74)

Dr. Kiss György (1974-75)

Vargha Aladár szalézi

Szabó Zoltán (1975-76)

Musits Antal (1976-77)

Dr. Hajós József (1977-78)

Györgydeák Márton (1977-92)

Galambossy Endre (1992-95)

Varga János (1995-1997)

 

 

 

Kisegítő lelkészek ill. hitoktatók:

Bartók Egyed O. Cist.

Barta Flóris O. Cist.

Varga Alfréd

Mészáros József hitoktató

Dr. Boda László, teológus, író, egyetemi tanár, filozófiai
eredetkutató

Dr. Tóth János

Prímász Gábor Róbert

Vargha Zsolt

Huszár Lőrinc

Engedély nélkül működő papjaink:

Pálos Elemér O. Cist. (1952)

Ásguti József

vitéz Berta Lajos ny. m. kir. honvéd ezredes, tábori főesp. (1956-66)

P. Polgár András jezsuita

Faragó László jezsuita (1970-1992)

Pomázi Zoltán Celesztin O. Cist. (1961-1981)

Gergely Gyula Jákó O. Cist.

Keglevich István atya

Kántorok:

Dr. Topolánszky Jenő

Virág Endre orgonaművész

Fodor Ferencné

Dr. Hunek Józsefné

Danis Jenő színművész

Polyák Tibor

Caligaris Angéla

Kiácz Balázs

Moldvay Tamás

Kápolnagondnokok

Paloócz András

Dr. Csóka Lajos

Dr. Hegyi Lajos

Gasparovich Gyula

Quirico Domonkos

Sekrestyések:

Báródi N. és gimnazista
társa
(1950-51)

Hattayer Lajos Gellért missziós
testvér
(1951-84)

Lindner Anikó, sekrestyés 1984-től haláláig.